Történelmünk

Nagybárkány történelme:

Nagybárkány Árpád-kori település. Nevét már 1265-ben említették az oklevelek, mint a Rátót nemzetségbeli Porcz Istvánnak, a Pásztohi, a Tari és a Kazai Kakas családok ősének adománybirtokát, melyet ez évben (1265) kaptak királyi adományként.

1332-1337-ben a pápai tizedjegyzékben plébániáját is említették.

1416-ban Bárkány László birtoka volt, majd 1472-ben Guthi Országh Mihály nádor és a Nánai Kompolthi család birtokába került.

1524-ben Pásztohi Ferenc és Zsigmond, 1598-ban pedig Pasztohi Gergely birtoka volt.

1715-ben 13, 1720-ban 20 magyar háztartását írták össze. 1740-ben a gróf Berényi család birtoka, 1770-ben pedig Almássy Pál, Platthy Sándor és András, Fráter Pál, Nagy Mátyás, valamint a Reviczky, a Rakovszky családok és a cisztercita-rend voltak birtokosai, majd az Almássy, a Gedeon, a Hunyady és a Veressy családok birtoka lett.

1889-ben nagy tűzvész pusztított a településen. Az itt álló, tűztől óvó Szent Flórián szobor egy korábbi tragédiának állít emléket.

A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.

1910-ben 572 lakosából 570 magyar volt. Ebből 538 római katolikus, 31 evangélikus volt.

2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A Szent Márton Római katolikus templom történelme:

Az 1788-as Visitatiók Canonica szerint temploma már 1460 előtt állt. Helye a mostani Polgármesteri Hivatal környékén volt, bent a falu közepén. Az 1870-es évek végén, a hegyről lezúdult víz használhatatlanná tette. Így Nagybárkány legszebb helyén, egy domb tetején kezdték el építeni a templomot 1883-ban, az egyházmegye és a hívek adományaiból.

 Az 1880-as években 528 római katolikus lakosa volt a falunak. A templomot Neoromán stílusban építették. A templom alapterülete 220 m². A templom legértékesebb kincse a szószék, amelyet valószínűleg más templomból hoztak, és egy 18. századi kiváló asztalos munkája. A mellvéd függőlegesen kiképzett főrésze 3 mezőre tagozódik, vidékies domborművekkel. Négy ülő evangélista képe látható, balra Máté szimbólumával, az angyallal. Középen beszélgetve Szent Márk és Szent Lukács szimbólumaikkal, az oroszlánnal és a bikával. Jobbra, alig látható helyen pedig a szeretett tanítvány alakja, Szent János apostol a napba néző sas hasonlatával.

 A 19. századból származik az oltárkép, mely Szent Mártont ábrázolta. A torony életveszélyessé válása miatt 1979-ben a tornyot életveszélyessé válása miatt lebontották, s a hívek pénz- és munkaadományaikból 1981-ben újra felépítették. 1998-ban a templom orgonáját, mely sok éven át hallgatott, megjavították.

Nagybárkányban szolgáló
Plébánosok névsora

Neszméry Gáspár (1879-1913)

Lotharidesz Lajos (1913-1930)

Flieszert Károly (1931-1932)

Kötél Pál (1932-1934)

Havas Ferenc (1934-1941)

Keresztfalvi Endre (1941)

Kovács József (1942-1948)

Tiborcz Nándor (1948)

Dr. Egerszegi Ferenc (1948-1950)

Kapos Tibor (1950-1951)

Dr. Farkas József (1951-1961)

Mester Imre (1962-1965)

Galamb Imre (1965-1968)

Bogisich Ferenc (1968-1983)

Koncz Vendel (1983-1995)

Szabó József (1995-1997)

Jánosik Gyula (1997-1999)

Káposztássy Béla (1999-2002)

Rolik Róbert (2002-2009)

Loborik Attila akolitus (2009-2010)

Nagy Richárd (2010- )